A szín technikai meghatározása
A „szín” szó az objektumok pigmentációjának megjelenését írja le, ami az általuk tükröződő fényből ered.
A szín fizikája
A természetben létező színek a fény különböző hullámhosszai, amelyeket környezetünk vagy elnyel, vagy visszaver. A visszavert hullámok, sugarak, behatolnak a szemünkbe, ott a retinán ingereket keltenek, s ezek az ingerek jeleznek az agynak, amely régebbi tapasztalatok emlékeihez hasonlítva ezeket az ingereket, azonosítja a színekként. Ha valamennyi hosszúságú hullám egyszerre éri a szemet, fehéret érzékelünk. A fehér a szivárvány minden színét tartalmazza, ezek akkor tárulnak elénk, ha üvegprizmával felbontjuk a fénysugarat. Minden színnek megvan a maga hullámhossza: az ibolyáé a legrövidebb, a vörösé a leghosszabb. A festők a látvány visszaadására a természetes vagy művi festékanyagokat használták porított formában, s
különböző kötőanyagokkal rögzítették, szín mivoltukat ezek a pigmentek és a visszavert fény színének köszönhetik.
A szín szinonimája a „színárnyalat”
.A festék színei világosabbak vagy sötétebbek lehetnek fehér vagy fekete hozzáadásával. Egy adott szín (piros) világosabb változatát (pl. Rózsaszín)”színárnyalatnak” nevezik; a sötétebb változatot (pl. bíborvörös)”árnyéknak” nevezik.
Most jön egy trükkös szó –„tónus”. Technikailag leírja a színek viszonylagos sötét vagy világos variációit, amelyeket szürke (azaz fehér és fekete keverék) hozzáadásával nyerünk.
A különböző árnyalatok közötti kapcsolatok leírására több kifejezést alkalmaznak. Az „Elsődleges színek” olyan színekre utal, amelyekből az összes többi szín származik. Három elsődleges színmodell van:
piros, zöld, kék (RGB);
piros, sárga, kék (RYB);
cián,bíbor, sárga (CMY) ,
Ezeket kontextustól függően használjuk. „Másodlagos színek”: az elsődleges színek keverésével előállított színek – pl. a CMY skálán: cián + sárga = zöld; sárga +bíbor = piros; bíbor + cián = lila. A „harmadlagos színek” olyan színekre utalnak, amelyeket egy elsődleges és másodlagos szín, vagy két másodlagos szín keverésével hoztak létre.
A színkör
A színkör, amelynek több változata van, körkörös diagram, amely a színeknek a spektrumban való megjelenésének sorrendjében nagyszámú színt mutat.
A legtöbb színkör három alapszínt, három másodlagos színt és hat tercier színt tartalmaz – összesen 12 fő szegmenst; Néhány színkör több köztes anyagot tartalmaz, és akár 24 szegmenst is tartalmaz. A színkör a színek közötti kapcsolatok magyarázatának fő diagramja, bár gyakorlati értéke korlátozott, mivel a valóságban a színek kevésbé pontos módon viselkednek és reagálnak egymással.
Kiegészítőszínek
Ezek a színárnyalatok a színkörben közvetlenül egymással szemben ülő árnyalatok, például: Lila és Sárga, Piros és Zöld. Ha egy kiegészítő színpárt egymás mellett alkalmazzuk, különös szín dinamikát kapunk. A két szín egymásra gyakorolt hatása nagyon pezsdítő, erőteljes, lüktető.
Analógszínek
Ez a három szín, amelyek egymással szomszédosak a színkeréken, mint például a sárga/narancssárga/ vörös
http://www.visual-arts-cork.com/artist-paints/colour-theory-painting.htm#colourwheel
