Néhány szó a kreatívitásról

Guilford (1950) szerint a kreativitás a divergens (széttartó) gondolkodásban nyilvánul meg. A divergens gondolkodás teszi lehetővé egy probléma több oldalról való megközelítését, illetve olyan elemek összekapcsolását, amelyeket rendszerint egymástól függetlennek, vagy össze nem illőnek tartunk. A divergens gondolkodást segítő feladatoknak egyszerre több helyes megoldása is létezik.




Torrance (1962) :A kreatív gondolkodás vizsgálata

Guilford (1950) szerint mindegy, hogy milyen területeken tervezzük a kreativitás fejlesztését

Guilford (1950) szerint mindegy, hogy milyen területeken tervezzük a kreativitás fejlesztését, mert a kreativitás a tanulás része. A tanulás pedig az életünk egyik állandó folyamata, ezért a kreativitást minden területen ki lehet bontakoztatni. Tanuláskor új információkat fogadunk be, a kreativitás pedig abban rejlik, hogy az új és a régi információk között milyen új kapcsolatokat fedezünk fel.

A kreatív ember személyiségét alkotó jegyek

A kreatív ember személyiségét alkotó jegyek olyan, viszonylag tartós vonások, amelyek az egyik embert a másiktól megkülönböztetik. Ez az adottság lehetővé teszi, hogy az ember bizonyos dolgokat megtanuljon; ez függ az örökléstől, a környezeti hatásoktól, illetve a kettő interakciójától (kölcsönhatásától). Guilford és Torrance (Fodor, 2007) tíz kreatív képességet gyűjtöttek össze, amelyek feltételezésük szerint a kreativitás struktúráját alkotják.

1. Szenzitivitás: problémára való érzékenység. A kreatív egyének meglátnak olyan problémákat is, amelyeket mások nem értelmeznek problémaként.

2. Fluencia (könnyedség): a kreatív emberek csekély információkból is nagyszámú ötletet találnak ki.

3. Originalitás (eredetiség): új, szokatlan, innovatív ötletek révén eredeti, mások megoldásaitól különböző válaszokat tudnak adni a problémákra.

4. Flexibilitás (rugalmasság): A kreatív emberek változatos megközelítésmódokat alkalmaznak, és különböző ötleteket, megoldási technikákat tudnak létrehozni.

5. Szintetizálás: A kreatív emberek nagyobb és teljesebb gondolati körökbe rendezik gondolataikat.

6. Elaboráció (kidolgozottság): képesek a részletek kitöltésére is. Adott információkat összerendezve, egy struktúrát állítanak össze.

7. Analízis: nem fogadják el mások által megalkotott szintéziseket (összevetéseket, kész struktúrákat).A struktúrákat újra analizálják azért, hogy újat alkossanak.

8. Redefiniálás (újradefiniálás): a szokásostól eltérően észlelik a tárgyakat, vagy azok részleteit. Az eltérő észlelés következtében a tárgyat vagy annak egy részét új, eddig nem ismert módon alkalmazzák.

9. Komplexitás: A kreatív emberek sok, egymással összefüggő gondolattal tudnak dolgozni. Az összefüggéseket másfajta viszonylatban is értelmezik.

10. Értékelés: kritikával viszonyulnak, és könnyen meghatározzák az új ötletek értékét.

Forrás : www.tankonyvtar.hu

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük